Élményeket adunk.

Maskarába bújva

142

A február egyet jelent a tél lassú búcsúztatásával és a farsangi időszak megkezdésével. Ilyenkor a Világ számos pontján különböző jellegű felvonulásokon adhatnánk át magunkat a színes forgatagnak. Most mégis mélyet lélegzik a Világ csendje. Más ez a csend. Kihalt utcák, maszkos alakok karneváli hangulat nélkül.

A karnevál, mint szó, még a középkori latin „carne levare”, azaz „a hús elhagyása” ünnep nevének szó összetételéből alakult ki. Mi magyarok a „farsang farkának” is szoktuk nevezni a karneváli időszakot.

Velence – Olaszország

Az “Adria királynője”-ként oly gyakran emlegetett Velence Olaszország valódi gyöngyszeme, bármikor varázslatos úti cél. A farsangi időszakban a város különleges atmoszférája még egyedibbé változik.

A tollal díszített, jellegzetes maskarákba bújt helyiek, a reneszánsz épületek látványa, a város semmihez sem hasonlítható illata garantáltan leveszi az embert a lábáról. A Velencei karnevál időpontja mindig a Húsvéthoz igazodik. A fesztivál hamvazószerda előtt két héttel veszi kezdetét és húshagyókedden, vagyis a hamvazószerdát megelőző napon zárul.

A 18. században Casanova idején élte a Velencei Karnevál fénykorát, ekkor nyerte el a “karneválok városa” címet Velence. 1979-ben, kétszáz évnyi szunnyadás után élesztették fel a Velencei Karnevált.

A helyiek apraja-nagyja különböző úszó alkalmatosságokra, csónakokra, bárkákra, tutajokra száll, ott töltik el a karnevál napjait. Nem csak napközben, hanem éjszaka is a vízen tartózkodnak, ott alszanak, ebédelnek, vacsoráznak, állandó mulatozás és zeneszó kíséretében. 

Állítólag a híres velencei maszkokat azért készítették, hogy a résztvevőket ne lehessen felismerni, így minden társadalmi osztály szabadon, együtt ünnepelhesse a farsangi szezont.

Négy fajta klasszikus maszk létezik. A legismertebb, az Il Medico della Peste, azaz a Pestisdoktor hátborzongató, madárcsőrös maszkja, mely a velencei pestisjárvány idején viselt orvosi védőöltözet emlékét őrzi. 1500-ban egy Charles de Lormar nevű férfiú ötlötte ki a csőrrel ellátott álcát. A maszk csőrének az a speciális funkciója, hogy csőr alakjának köszönhetően nem csak ijesztő megjelenést kölcsönöz viselőjének, melyről úgy tartották, hogy elűzi a gonosz démonokat és ártó szellemeket, melyek megbetegítik az embert, hanem különböző gyógynövényekkel tudják megtölteni a belülről üreges csőrt, így az orvosok a gyógyfüves levegővel megerősíthették immunrendszerüket.

Volto jelmez egy sötét színű maszk egy sötét köpennyel kiegészítve. A Columbina fél arcot kitakaró, pálcával tartott álarc, és végül a Bauta, mely az egész arcot eltakarja.

A karnevál csúcspontja az utolsó nap. Ekkor búcsúznak el a Karnevál Hercegétől, akinek az első napon mindent odaadtak és akitől most mindent el is vesznek. Ezen a napon szimbolikusan megölik a karnevált, hogy elűzzék a rossz szellemet, búcsúztassák a telet, köszöntsék a tavaszt.

Karnevál két fő hagyománya az „angyal repülése” (Il volo dell’angelo): régebben egy fiatal kötéltáncos sétált végig a harangtorony és Dózse-palota között kifeszített kötélen, most drótkötélpályán siklik végig egy szép hölgy, közben konfettit szór a nézőseregre. A másik a „bika lefejezése” (Taglio della Testa al Toro), amit ma pantomimes színészek játsszák el egy óriási papírmasé bikával.

Rió de Janeiro – Brazília

Habár a fesztiválok őshazája Olaszország, mégis a Riói karnevál a leghíresebb és legnagyszabásúbb a világon. 

Az első riói jelmezes felvonulást 1723-ban tartották a portugál bevándorlók. Ekkor még erősen érződött az európai befolyás, keringőt és a polkát roptak. Évszázadok alatt nyerte el napjainkban ismert formáját. A szamba zene szép lassan beszivárgott, és mára már elválaszthatatlan részévé vált a riói karneválnak.

Az első jelmezbált 1840-ben szervezték. Később a lélegzetelállító jelmezekbe bújt gazdagabbak és zenekarok lovaskocsikkal vonultak fel. 1972-től már munkások is csatlakozhattak a felvonuláshoz.

Legfőbb látványossága a szambaiskolák versenye, melyet 1928 óta rendeznek meg. Nagyjából 200 különböző iskola vonul fel. A táncosok hónapokon át készülnek, hogy a több mint másfél kilométeres Sambadronon összemérjék tudásukat. Így nem meglepő a tánccal és színes jelmezekkel átszőtt forró hangulat.

A felvonulást a polgármester nyitja meg azzal, hogy megkoronázza „Momo királyt”, és átadja neki a város szimbolikus kulcsát, a „király” pedig uralkodója és felügyelője lesz a karneválnak.

Nizza – Franciaország

Több száz éves hagyományokkal rendelkezik Franciaország legnagyobb téli eseménye, melyet „európai Rióként” is emlegetnek. Nincsenek fedetlen keblek és tollboák, viszont a jelmezek évről-évre valamiféle üzenetet is közvetítenek.

Az írások szerint a karneváli fenség először 1873. február 23-án érkezett a városba, ekkor született meg a mai Nizzai Karnevál alapja. Az első virágcsatát (Bataille de Fleurs) pedig három évvel később tartották az Angol sétányon.

A szervezők minden évben egy-egy megadott téma alapján várják a felvonulók és nevezők jelmezeit. A felvonuláson mintegy ezer zenész és táncos vesz részt a világ minden tájáról. A vidám hangulatot a karneváli időszak alatt 20 tonnányi konfettivel és tűzijátékkal fokozzák. A karnevál egyedülálló programja a „flower parade” (a Debreceni Virágkarneválhoz hasonló), amelyen virágkocsikról szép hölgyek mimózát, gerberát és liliomot dobálnak a nézősereg felé.

A Promenade des Anglais sétányon a virágok csatáján a menet résztvevői a közönséget és egymást is megszórják a januárban virágzó mimózával. A karnevál harmadik része a Fények Fesztiválja, amikor a karneváli kocsik díszesen kivilágítva vonulnak végig Nizza belvárosán.

A két hét alatt a felvonulások több alkalommal is megismétlődnek. Mardi Gras idején, azaz húshagyó kedden van vége, mikor is a karnevál királyát a helyi gyerekek és felnőttek a tengerpartra vontatják, és  egy hatalmas tűzijáték kíséretében elégetik.

Köln – Németország

A Rajna-parti népünnepélyt a helyiek ötödik évszaknak is nevezik. A 6 napos őrület első napja a nők farsangja, ekkor a hagyomány szerint az „őrült nők” levágják a férfiak nyakkendőjét. Hamvazószerdáig tart a vég nélküli ünneplés. Olyan mértékű sör és rövidital fogy ekkor, hogy ehhez képest az Oktoberfest csak „gyakorlás” 🙂

1823-ban létrehozták a karneváli bizottságot, és megtartották az első farsang-hétfőt, amin ünnepélyes keretek között beiktatták a karneváli hőst (ma már karneváli herceg ez a titulus).

A karneválozókat nagyjából két csoportra lehet osztani: vannak akik tradicionálisan a hadsereg karikatúrájaként öltöznek be, mások szintén egyforma maskarát viselnek, és különböző programokkal rukkolnak elő.

A rózsák hétfőjén (Rosenmontag) a felvonulás közben cukorkákat, csokit és ajándékokat szórnak a bámészkodóknak. Ekkor köszöntik a farsang három jelképes figuráját, a karnevál hercegét, földművesét és hajadonját

A zenés műsorok hagyománya Willi Ostermann és Grete Fluss dalainak köszönhető, akik a XX. század elején világhírűvé tették az utcai karnevált.

Kölnben a jelmez szinte kötelező, ha nem áll módunkban készíteni, vásároljunk legalább egy csörgősipkát vagy egy cifra parókát, különben a helyiek nagyon furcsán fognak ránk nézni.

Mohács – Magyarország

Hazánk téltemető hagyománya a Mohácsi Busójárás (mohácsi sokácok ismert népszokása). Idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg.

A helyiek úgy tartják, hogy akit egy busó megölel, szerencsés és egészséges lesz egész évben. Az ijesztő maskarák ugyanis nemcsak a hideget, de az ártó szellemeket és a szerencsétlenséget is távol tartják. 

A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, melyre színes, gyapjúból kötött cifra harisnyát húztak, lábukon bocskor viseltek. A bundát öv vagy marhakötél fogta össze, erre akasztották a marhakolompot. Kezükben a kereplő, vagy fából készített buzogány. Azonban mitől lesz busó a busó? A fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőr csuklyás álarc.

Kísérőjük a jankelék, kiknek szerepe, hogy távol tartsák az utca népét, főleg a gyerekeket. Ronggyal vagy fűrészporral töltött zsákjukkal „püfölik” a csúfolódókat.

Ezenkívül találkozhatunk még maskarákkal: lefátyolozott arcú nőkkel és lakodalmas viseletbe öltözött férfiakkal.

Mindig a régi népszokás központjában, a Kóló téren kezdődik a busójárás. Busóágyú dörrenésére a különböző csoportok a fő utcán át bevonulnak a főtérre, és kezdetét veszi a szabad farsangolás. Szürkületkor táncolnak a meggyújtott máglya körül. Így ér véget a farsangvasárnap. Azonban kedden is farsangolnak. Ekkor egy telet jelképező koporsót égetnek el a máglyán, miközben körbe táncolják. Ezzel elbúcsúzva a hideg évszaktól, és köszöntik a tavasz eljövetelét.

Jelentkezzen be vagy regisztráljon a kedvencekhez mentéshez!