Jenes Győzővel (a FreeAir Siklóernyős Egyesület vezetőpilótája, siklóernyős versenyző, tandempilóta és oktató. Fiatal kora ellenére sikeres és tapasztalt versenyző. Kétszeres Magyar Bajnok, Az Év Siklóernyős Sportolója, és jelenleg is több Magyar Csúcs tartója) készült interjúból közelebbről is megismerkedhetünk hazánk legfiatalabb repülősportjával. Valamint egy kis ízelítőt kaphatunk a siklóernyőzés adta szabadságélményéből.
Mesélj nekünk a FreeAir Siklóernyős Egyesületről. Milyen a hangulat, a csapatszellem, az oktatási stílusotok?
Az egyesületet 2011 év végén alapítottuk néhány pilótatársammal, mert szerettünk volna egy kicsit jobban kibontakozni és a magunk útját járni. Azt hiszem, talán sikerült, hiszen kevesebb, mint 10 év alatt már több mint száz pilóta színesíti az egyesületet. Legtöbben nálunk tanultak, de vannak néhányan akik máshonnan érkeztek, mert tetszett a jó hangulat és az alapos oktatás.
Alapvetően ez nagyban meghatározza az életünket, mi ezt nem megélhetésből csináljuk – hiszen minden oktatónknak van emellett normális főállása – hanem a repülés szeretetéből, a tudásvágy megosztása miatt. Épp emiatt jó hangulatban telnek a programjaink, fontos, hogy ne csak repülni tanítsuk meg a jelentkezőket, hanem egy jó közösséget is formáljunk belőlük.
Az oktatásainkra az alaposság és a minőség jellemző, mi nem tíz nap alatt szeretnénk vizsgát adni, hanem az alapos tudásra. Amikor vizsgát szerez nálunk valaki, azt jó lelkiismerettel engedem el utána önállóan repülni, mert tudom, hogy mindent megtanítottam neki, ami fontos lehet a biztonságos repüléshez.
Jelenleg is zajlik Nálatok a FreeAir Kupa. Mit lehet erről tudni, milyen kategóriák/versenyszámok vannak?
Ez egy egyesületen belüli verseny, amivel motiválni szeretném a pilótákat a még több repülésre. Több kategória van, hogy minél több résztvevője lehessen a versenynek. A versenyszámok a következők:
a legtöbb repült idő: viszonylag egyértelmű, az nyeri a versenyt, aki a legtöbbet repüli az adott évben. Minidig ez a legizgalmasabb, legváltozatosabb versenyszám. Eddig még nem fordult elő, hogy kétszer is ugyanaz a pilóta vigye el a díjat. Általában 100-150 óra repült idővel szoktak nyerni, ami ha belegondolunk azt jelenti, hogy majdnem minden másnap repültek egy órát.
a legjobb versenyeredmény: különböző versenyeken nagyon sok szakmai fogást lehet ellesni, ezért különösen érdekes események a pilótáknak. Sokféle versenyen indulnak pilótáink: távrepülő, célraszálló és HikeNFly megmérettetéseken, így nem könnyű a döntés.
a legnagyobb távrepülés: a távrepülés talán a siklóernyőzés csúcsa sok szempontból. Csodálatos, amikor hatalmas távolságokat lehet megtenni csak a termikek és a szél segítségével, amikor elindul valaki egy hegyről, és leszáll az ország másik végén. Itt idén már 200 km fölötti repülésekkel fognak nyerni, ami igazán tiszteletre méltó.
a legszorgalmasabb tanfolyamos: ezt a díjat az a növendék kapja, aki a legtöbb oktatási napon vett részt. Ő már alapból nyert, hiszen sokat tanulhatott, de mégis jó példa a többieknek.
Minden kategóriában vándorkupát szoktunk osztani – ünnepélyes keretek között – amire felkerül a neve és az év, amikor nyer. Az eredményeket a karácsonyi ünnepségen szoktuk kihirdetni, de sajnos ez idén nem lesz megvalósítható, így egy online eseményt tervezek helyette.
FOTÓ: SCHUTTERSTOCK
Mióta repülsz?
2004 óta repülök, az egyetemen volt lehetőségem elkezdeni.
Hány repült órád van most?
Annak ellenére, hogy vezetem és meg tudnám nézni pontosan, de fejből nem tudom, nagyjából 2000 óra környékén lehet most. De nem a repült órák számítanak, hanem az élmények, amiket kaptam az évek során.
Mióta versenyzel?
Sajnos hadilábon állok a számokkal, de talán 2007-ben volt az első célraszálló versenyem, ahonnan kezdetét vette a siklóernyős versenyzői karrierem. Én főleg a célraszállásban tevékenykedem, itt értem el sikereket. EB 8. a legjobb eredményem, de többszörös Magyar Bajnok vagyok, és szerintem még most is van olyan rekord, amit én tartok.
Hogyan lesz valakiből hivatalosan is pilóta?
A pilóta a repülésben azt jelenti, hogy olyan légijármű vezető, aki már repülhet önállóan, oktató felügyelete nélkül, aki már minden, a levegőben előforduló kérdést meg tud oldani. Ehhez tanfolyamon kell részt venni, és elméleti, valamint gyakorlati vizsgák után kaphatja meg valaki ezt a képesítést.
Költséges sport?
Ez viszonyítás kérdése szerintem. Nyilvánvalóan nagy költségei vannak ennek a sportnak, de manapság egy komoly bicikli is elég drága, de ha a síeléshez viszonyítjuk, ami széleskörben elterjedt sport, akkor ahhoz lehet hasonlítani a költségeket. Ha az ember megvette a felszerelését, onnantól kezdve már nincsenek nagy költségei.
Mi kell ahhoz, hogy valaki siklóernyőzhessen?
Elsősorban elhatározás és megfelelő mennyiségű szabadidő, valamint talán némi türelem, ezek szerintem a legfontosabbak. Hivatalosan kell orvosi vizsga, el kell végezni egy tanfolyamot, és utána már lehet járni repülni.
Milyen felszerelés kell ehhez a sporthoz?
A minimális ami szükséges, az egy siklóernyő és egy beülő. A biztonság érdekében fontos, hogy legyen egy mentőernyő, bukósisak és megfelelő öltözet. Míg régebben ez egy 20 kilós óriási hátizsákot jelentett, mára eljutottunk odáig, hogy akár egy közepes hátizsákba be lehet mindezt pakolni 8-10 kilós súllyal. Sőt a hegymászóknak már olyan felszerelés is létezik, ami beülővel együtt akár másfél kiló és belefér egy „női retikülbe”.
Tandem repülésnél az utasnak mit kell tudnia a siklóernyőzésről?
Előzetesen nem sok olyan dolog van, amit tudnia kell. Érdemes választani egy jó tandempilótát, aki mindent el fog mondani, amit tudnia kell. Sőt egész biztosan nagyon sok érdekes dolgot fog megtudni a repülésről. A repüléshez általános fizikai fittség elég, pár lépés futás után, már a levegőben vagyunk.
FOTÓ: SHUTTERSTOCK
Mit szeretsz a legjobban a siklóernyőzésben?
A repülésben mindent szeretek, nagyon sok szeretni való van benne. A legcsodálatosabb nyilvánvalóan maga a repülés, amikor az ember csak arra koncentrál. A földön hagyja minden gondját, és a természet erőinek segítségével órákat tölt a levegőben, kicsit olyan ez mint egy relaxáció. A fő kincs nyilvánvalóan ez, de mellette ott van az utazás. Nagyon sokfelé járunk repülni külföldre, és itthon is, folyamatosan felfedezzük a világot. Nagyon jó a társaság, nyilván aki repülni jön, abban már van valamilyen plusz. És az sem utolsó, hogy kint vagyunk a természetben. Ami pedig folyamatosan motivációt jelenthet, hogy mindig van hová fejlődni, valami újat tanulni, egy örökös tanulási folyamat.
Milyen sport eredményeid voltak eddig?
Többször voltam már Világ és Európa Bajnokságokon siklóernyős célraszállás versenyágban, a legjobb helyezésem az EB 8. Illetve általában indulok a Magyar Bajnokságokon. A tavalyi évben is én lettem a magyar bajnok, de általában mindig a dobogón szoktam állni. Sajnos az utóbbi években nem nagyon van időm a versenyzésre, de ennek ellenére jó néha elmenni egy-egy versenyre, és külön öröm, hogy még így is jó helyezéseket értem el. Még nagyobb eredménynek tartom, hogy mostanában már az általam megtanított pilóták is szép eredményeket érnek el a különböző versenyeken.
Mi volt a legnagyobb táv, amit eddig repültél?
Nagyon kevés lehetőségem van sajnos távot repülni, így nincsenek igazán nagy repüléseim, de repültem már 150 km fölött, és 120-as hurkot is. Sokan kilométerekben mérik a repüléseket, de szerintem az élmény az ami fontos.
Kitől tanultál a legtöbbet a sportban?
Sajnos a saját oktatómtól keveset tanultam, igazából az internet és a különböző tankönyvek adták az alaptudást, amit a pályafutásom elején tanultam. Emiatt nagyon sok év alatt tanultam meg mindazt, amit egy jó oktató 1-2 év alatt át tud adni, ez is az egyik oka annak, hogy oktató lettem. A repülésben az a jó, hogy a tanulás folyamatos, még mindig tanulok, szinte minden nap foglalkozok azzal, hogy még többet megtudjak erről a csodálatos világról.
FOTÓ: SCHUTTERSTOCK
Kik a példaképeid és miért?
Azokat a pilótákat tisztelem, akik letettek valami különlegeset a repülés asztalára. Vannak távrepülő, akró, tesztpilóták és kalandorok. Mindenképp érdemes megemlíteni Takács Palit, aki a leghíresebb magyar siklóernyős pilóta, akit mindenhol ismernek a világon. De nekem mindenképp a listára kívánkozik Theo de Blic, Raul Rodrigez, Russel Ogden, Mike Kung, és még sokáig lehetne sorolni ezt a listát.
Mi a legkedvesebb ernyős történeted?
A legkedvesebb repülés mostanában egyértelműen a kisfiammal való tandemrepülés. Egy apukának talán nem lehet annál kedvesebb, mint amikor a saját gyerekével osztja meg az egyik legkedvesebb időtöltését. Amikor megkapom az utasítást, hogy ne szálljunk még le, repüljünk még.
De számtalan kedves történet volt: tandemrepülések kapcsán, különleges emberekkel; távrepülések utáni megvendégeléseknél és hazastoppolásoknál.
FOTÓ: SCHUTTERSTOCK
Volt már sérülésed? Ha igen, mi történt?
Volt, de nem komoly sérülés, úgy érzem, hogy nagyon törekszem a biztonságos repülésre és nem kockáztatok. 15 éve alatt két sérülésem volt, az első még a tapasztalanságomnak köszönhető, hogy nem igazán volt, aki segített volna a kezdeti időkben. Egy nem nekem való siklóernyővel rontottam el egy startot, és az oldalom lett egy kisebb seb, ez elkerülhető lett volna, ha rendesen megtanítanak repülni.
A másik pár éve történt, egy sima leszállásnál rosszul léptem és lett egy részleges bokaszalag szakadásom. Azt hiszem ennyi belefér, ha mondjuk ilyen aktivitással fociztam volna, akkor biztosan több sérülést gyűjtöttem volna össze.
Mi volt az eddigi legemlékezetesebb repülésed?
Nagyon sok emlékezetes repülésem van, mindegyiknek megvan a különlegessége. Az egyik legemlékezetesebb repülésem a Gross Venedigeren volt, ami Ausztria egyik legmagasabb hegycsúcsa, ahová felmásztunk, majd siklóernyőkkel repültünk le a feleségemmel. De szintén emlékezetes amikor szakadó hóesésben repültem, amikor szivárványok között repültem, a norvég fjordok között, vagy akár egy forgatáson a Szigetcsúcson.
FOTÓ: SHUTTERSTOCK
Hova szeretnél még eljutni, legnagyobb „repülős álmod”?
Álmodni mindig lehet. Most épp arról álmodom, hogy újra lehessen menni mindenhová. A nagy álmom, hogy egyszer eljussak Dél-Amerikába egy fél évre, és bejárhassam az Andokat, erre pár évet várnom kell, míg kicsit idősebbek lesznek a kisfiaim. Szeretnék még néhány nagyobb hegycsúcsra feljutni, és lerepülni. És szívesen körberepülném Izlandot is hátimotorral.
Magyarországon merre vannak jó ernyős helyek?
A legjobb siklóernyős starthelyeknek azokat szokták tekinteni, ahonnan nagyokat lehet repülni. Ezek közé tartozik a Vértesszőlős starthely, a Szársomlyó, Nyikom, de a Csobáncról Balaton átrepülés is különleges élmény. De ha a meteorológiai körülmények megfelelők, akkor a legtöbb hely jónak számít. Nekünk a széltől és a termikektől függ mindig az, hogy mennyire lesz jó, vagy sem.
Európában hol vannak híres starthelyek?
Leginkább az Alpokban, ott ahol a nagy hegyek vannak. A leghíresebb starthelyeket igyekszünk mi is meglátogatni. Az egyik kedvenc, a franciaországi Annecy tónál lévő repülősterep, talán itt van a legnagyobb kultúrája a repülésnek.
Ausztriában Emberger Alm az egyik legjobb repülős terep. Svájcban a Jungfrau és Eiger környékén vannak igazán különleges starthelyek.
De kalandozhatunk a Balkánon is, Macedóniában is vannak olyan helyek, ahol rendszeresen rendeznek Bajnokságokat.
FOTÓ: SHUTTERSTOCK
Mit javasolnál egy kezdő versenyzőnek, hogyan tud a legtöbbet fejlődni?
Minél több elméleti és gyakorlati tudást érdemes szerezni, és figyelni a kell a fokozatosságra. Sokan vannak, akik csak repülnek kevés elméleti hátérrel, de a másik oldal is jellemző, aki csak a könyveket bújja és nem repül eleget. Mindkettőre sok időt kell szakítani, minél többet repülni és tanulni, kielemezni a repüléseket, a sikereket és a kudarcokat. Fontos az egymást motiváló társaság, akikkel lehet menni repülni. És természetesen érdemes minél több versenyre járni, ott lehet a legtöbbet tanulni.
Milyen tapasztalatod van a vírushelyzettel kapcsolatban? Mindenféle szigorítások, korlátozások miként befolyásolják a repülések lehetőségét?
Szerencsére mivel ez természetben űzött, egyéni sportolásnak számít, így nem vonatkoznak ránk a szigorítások és korlátozások a jelen helyzetben.
A tavaszi karantén alatt volt egy pár hónap, amíg nem repültünk, de mára talán többet tudunk a vírusról, és kellő odafigyeléssel nincs nagy kockázata a repülésnek. Talán csak annyi, hogy különösen figyelni kell a sérülések elkerülésére, hogy ne terheljük az egészségügyi rendszert.
Illetve már nagyon várjuk azt az időszakot, amikor megint nyitva lesznek a határok a nagy hegyek irányába.
Amennyiben az olvasottak felkeltették az érdeklődésedet, esetleg közelebbi kapcsolatba kerülnél a siklóernyőzéssel, látogass el a FreeAir Siklóernyős Egyesület weboldalára: http://www.freeair.hu/
Kedvcsináló videók: https://www.youtube.com/user/freeairse/videos
