Élményeket adunk.

Karácsonyi hagyományok – ahány ország, annyi szokás

292

Karácsonyi ételek a világ minden tájáról

Közeledik az év legszebb ünnepe. A karácsonyi menü sok családban évtizedekig változatlan marad, sokaknál a halászlé, a töltött káposzta és beigli nélkül nem is lenne teljes az ünnep. De vajon a világ többi pontján mi kerül az asztalra az ünnepekkor?

Induljunk egy képzeletbeli utazásra, és kukkantsunk be más nemzetek ínycsiklandozó ételek tárházát nyújtó karácsonyi vacsoráiba és a tőlünk sokszor meglehetősen eltérő tradíciókba! Lessük meg, mások hogyan karácsonyoznak!

A gasztronómiai élvezetek „Szent Földjén” Franciaországban a karácsony esti vacsorát (le reveillon) a hagyományok szerint az éjféli mise után szervírozzák. – A mise után halászok hallal teli kosarat helyeznek az oltár elé, ezzel tisztelegve Jézus előtt. Ezután a családok hazamennek, és megkezdik az ünnepi vacsorát.

Itt a Mikulás december 24-én jön, ekkor kell a csizmákat az ablakba tenni. Az általa hozott ajándékokat is csak éjfél után lehet kibontani.

Náluk a hivatalos ünnep december 25-e, ekkor van az igazi ünnepi ebéd. A menü pedig sok mindent tartalmaz, igazán franciás ételeket kerülnek az ünnepi asztalra, az osztrigától kezdve egészen, a kacsa- vagy libamájpástétomon át, a füstölt lazacig. Ezután következik a főétel: a gesztenyével töltött liba. Mindezt természetesen pezsgővel öblítik le.

Persze a híres francia sajtok soha nem hiányozhatnak az asztalról, ahogy a leghíresebb karácsonyi sütemény, a karácsonyi fatörzs (Buché de Noel) sem, amely a hagyomány szerint a karácsony este elégetett fatörzset szimbolizálja. Leginkább talán a mi piskótatekercsünkhöz hasonlítható, kávés-csokis krémmel töltve, fatörzset mintázva.

Franciaország különböző régióinak mind megvannak a saját ünnepi süteményeik. Provence-i hagyomány, hogy 13 desszertet kínálnak, a bibliai Utolsó Vacsora, a 12 apostol és Jézus emlékét idézve. Ezeknek a hagyomány szerint karácsony estétől egészen december 27-ig az ünnepi asztalon kell maradniuk.

FOTÓ: SHUTTERSTOCK

Amíg mi itthon minden évben abban reménykedünk, hogy rokonainkat ropogóshóban látogatjuk végig, Ausztráliában nehéz meghitt ünnepet elképzelni, mivel  a karácsony az év legmelegebb hónapjára esik. A Mikulás is a tengerpartról, szörfön érkezik, szánját pedig nyolc kenguru húzza. 🙂

Nem annyira ceremóniális az ünnepi menetrend, mint nálunk. Jönnek-mennek az emberek, piknikelnek, kriketteznek, leginkább ünnepi barbecue partikat adnak. Rákot, sovány húsokat, zöldségeket sütögetnek. A vacsorát könnyű borok és tejszínhabos gyümölcsök kísérik.

Egyik elhíresült desszertjük a Pavlova-torta –  másnéven A balerina tortája. Ezt a közel 100 éves, gyönyörű szép édességet sokféleképpen variálhatjuk. Nevét Anna Pavlova törékeny, kecses balerináról kapta, aki társulatával az 1920-években Ausztrália és Új-Zéland területén turnézott. Az ő tiszteletére készítettek egy nagy, kerek, habcsókos édességet, krémes tejszínhabbal és gazdag gyümölcsfeltéttel. 

FOTÓ: SHUTTERSTOCK

Litvániában Szenteste (Kūčios) a karácsonyi vacsora (szintén Kūčios) akkor veszi kezdetét, amikor megpillantják az első csillagot az égbolton. Azért is számít különlegesnek, mert ez a nap számít náluk Advent utolsó napjának. Sokan az ünnepi vacsora napján nem esznek semmit sem, megadva a tiszteletet az est fénypontjának, az ünnepi vacsorának. 

Ilyenkor legalább 12 féle étellel készülnek, nem fogyasztanak húst, halat azonban igen. Jellemző ünnepi fogások: répaleves gombával töltött gombóccal, hering, különböző saláták, többféle töltelékkel elkészített gőzgombócok, savanyú káposzta, főtt burgonya, mézes zabkása, kompótok. Gyakran előfordul a mi mákos gubánkhoz hasonló desszert (kūčiukai), a tejbe áztatott kis golyó, mákos szósszal leöntve. Az ételek mellé a kisielius nevű áfonyás italt, cidereket és vizet fogyasztanak.

A Balti országokra jellemző szokás szerint egy helyet szabadon hagynak az esetleg betérő megfáradt vándoroknak. Valamint az asztal közepére mindenki számára kitesznek egy tál ostyát, ami Jézus születését jelképezi.

FOTÓ: SHUTTERSTOCK

Hagyományos brit karácsonyi vacsorát (Christmas dinner) kora délután, a királynő délután 3 órai karácsonyi üdvözlő beszédét követően szervírozzák.

Mindenképpen megtaláljuk a sült, töltött pulykát (roast turkey), amely meghódította a világot. Akkor az igazi, ha kapunk hozzá sült krumplit, paszternákot, kelbimbót, áfolya, illetve barna szószt. Ám a tradicionális brit karácsonyi menü elmaradhatatlan kelléke még a Yorkshire puding (sokszor hetekig érlelnek, brandyvel flambírozzák) is, amit a babona szerint, ha az óramutató járásával megegyező irányban keverget az ember, vágyai valóra válnak. Ahogyan sokan gondolnátok ez a pudding nem egy édes étel, hanem sós sült tészta. A vacsora végén játék is van, ilyenkor kerül fejükre a papírból készült korona.

Karácsony Apónak (Father Christmas) sokszor készítenek húsos pitét és egy pohár konyakkal várják, a rénszarvasoknak pedig répát és vizet szolgálnak fel.

FOTÓ: SHUTTERSTOCK

Lengyelország hűen ápolja karácsonyi hagyományaikat. A lengyelek is fenntartanak egy helyet a magányos utazóknak a karácsonyivacsoránál. Az asztal alá pedig egy halom szénát tesznek a kis Jézus emlékére,míg mások szalmát és pénzt helyeznek a terítő alá, hogy mindkettőből legyen elegendő. December 24-én semmit sem szabad kölcsönkérni senkitől és kölcsönbe sem adnak semmit, hogy a házból el ne távozzon a szerencse.

Sok helyen még ma is csupán az első csillag megjelenésekor ülnek az ünnepi asztalhoz. Szenteste gyakran a 12 apostol tiszteletére 12 fogást készítenek. A hiedelem szerint az étkezés végéig nem lehet felállni, mert úgy tartják, hogy az szerencsétlenséget hoz. Így mindent előre az asztalra, vagy közvetlen mellé, elérhető távolságra helyeznek. A kanalat pedig nem lehet addig letenni, amíg minden ételt meg nem kóstoltak.

Ők sem esznek ilyenkor húst. Helyet kap a céklaleves (barszcz), különböző halételek (sült hering, csuka, ponty), melyekhez főleg burgonyát fogyasztanak.

A vacsorát kompóttal, és egy babka nevű édes kenyérféleséggel zárják.

Édességként szinte biztos, hogy valamilyen mákos finomságot esznek, melyek a szerencse és a gazdagság biztosítékai. Legelterjedtebb a meleg tejbe és mákba áztatott palacsinta szerűség, a łamaniec. Természetesen nem maradthat el, a nálunk is méltán kedvelt bejgli, a makowiec.

Mindenki osztozik az oplatkán, a nagy kerek ostyán. Úgy tartják, aki megosztja másokkal a saját ostyáját, kenyérből sem szenved majd hiányt. Ostyatörés közben jókívánságokat mondanak, utána karácsonyi dalokat (kolindák) énekelnek, majd sietnek az éjféli misére. Falun úgy tartják, hogy aki elsőként lépi át a templom küszöbét, annak lesz a leggazdagabb termése a következő évben.

FOTÓ: SHUTTERSTOCK

A piros hímzett terítővel megterített portugál asztalon számos hagyományos finomsággal találkozhatunk. Mediterrán országként nagy valószínűséggel megtalálhatók a tengeri herkentyűk, kagylóból vagy tőkehalból készült ételek, mint például a Bacalhau de consoada – Karácsonyi tőkehal burgonyával és káposztával. Néhány vidéken polipot esznek rizzsel. A csirkeleves, a sült bárány, a szopós malac szintén nem ritka étel vagy akár a kiskecske.

A tipikus karácsonyi menü része a gesztenyével töltött pulykasült is, melyhez köretként savanyított répát fogyasztanak. A híresen finom édességek sem maradhatnak el, mint például a „Broas” (kukoricakenyér), „Rabanadas” (édes francia pirítós) és „Filhó” (sütőtökös, cukros-fahéjas sütemény). Azonban mindenütt a karácsonyi menü fejedelmi édessége – a Bolo-rainha, vagyis a
Királynő torta, melyben királyi párjától (Bolo-rei) eltérően nincsenek kandírozott gyümölcsök.

A rostos gyümölcslék, üdítők mellett bort fogyasztanak. A vacsora végén pedig előkerül a neves portói bor.

FOTÓ: SHUTTERSTOCK

Jelentkezzen be vagy regisztráljon a kedvencekhez mentéshez!